Azt hiszem, hogy kevés szebb szín létezik az őszi arborétum színpompájánál,
és kevés dolog illik jobban össze, mint a Szarvasi Arborétum őszi pillanatképei
Petőfi Sándor "Itt van az ősz, itt van ujra" című költeményével,
melyet majd' 160 évvel ezelőtt, Erdődön vetett papírra a költő.
Megpróbáltam e két dolgot összeilleszteni.
Remélem tetszeni fog.

Itt van az ősz, itt van ujra, S szép, mint mindig, énnekem.	Tudja isten, hogy mi okból Szeretem? de szeretem.	Kiülök a dombtetőre, Innen nézek szerteszét,	S hallgatom a fák lehulló Levelének lágy neszét.	Mosolyogva néz a földre A szelíd nap sugara,	Mint elalvó gyermekére Néz a szerető anya.
És valóban ősszel a föld Csak elalszik, nem hal meg;	Szeméből is látszik, hogy csak Álmos ő, de nem beteg.	Levetette szép ruháit, Csendesen levetkezett;	Majd felöltözik, ha virrad Reggele, a kikelet.	Aludjál hát, szép természet, Csak aludjál reggelig,	S álmodj olyakat, amikben Legnagyobb kedved telik
Én ujjam hegyével halkan Lantomat megpenditem,	Altató dalod gyanánt zeng Méla csendes énekem.	Kedvesem, te űlj le mellém, Űlj itt addig szótlanúl,	Míg dalom, mint tó fölött a Suttogó szél, elvonúl.	Ha megcsókolsz, ajkaimra Ajkadat szép lassan tedd,	Föl ne keltsük álmából a Szendergő természetet.
2006. október 31. (Az idei sokkal "zöldebb" ősz volt, mint a tavalyi.)
Az oldalon megjelent képek és egyéb tartalmak nincsenek szerzői jogvédelem alatt.                     Felhasználásuk esetén csak értesítést kérek a vendégkönyvben megadott email címre. Köszönöm.                           Ajánlott felbontás: 1024x768         Verziószám: 4.0    Utoljára frissítve: 2006.11.21. 13:58